Azt már elmondtam, hogy miért pont Norvégia, a célországról is ejtettem néhány szót, de vajon a város, fent északon, mit rejt magában? Sokaknak, amikor meséltem, hogy Tromsøbe megyek és hol van, a rendkívül kreatív hideg és sötét jelzők után felszaladt a szemöldökük, hogy de hát ott mégis mit lehet tanulni? Nem csupán, hogy gyönyörű hely (így a képek alapján), de méretei ellenére mindennel rendelkezik, amivel egy városnak kell. Szóval mit is lehet tudni Tromsøről? Mert ugye az élet nem áll meg a sarkkörnél.
Alapadatok
Legelőször is hol találjuk a nagy világban? Norvégia északi részén, a Nord-Norge földrajzi nagytájon belül, Tromsøy szigetén, az északi sarkkörtől 340 km²-re északra a Norvég-tenger partján. Troms kerület székhelye, Norvégia nyolcadik legnagyobb városa, Észak-Norvégia legnagyobb települése, fontos központ.
Ahhoz képest, hogy egy átlag járókelő mennyit tud (pontosabban mennyit nem tud) róla, azért elég sokszínű hely, és nem csupán a sarki fény miatt.
Ahhoz képest, hogy egy átlag járókelő mennyit tud (pontosabban mennyit nem tud) róla, azért elég sokszínű hely, és nem csupán a sarki fény miatt.
Földrajzi adottságainak köszönhetően a Nap május végétől július közepéig nem nyugszik le. ezt hívják éjféli napnak, viszont télen a napalkonynak nevezett időszak köszönt be, amikor a Nap alig pár órácskára bukkan fel az égen, akkor is közel maradva a horizonthoz.
Kötelezően számon tartott számadatok és tények:
- Jobbra a város címere látható.
- 1794-ben kapott városi jogokat.
- Lakosságának száma 2012-es adatok szerint 64800.
- Az ország sarkvidéki halászat, bálnavadászat és hajózási központja, ipara pedig halzsákmány tartósítására és feldolgozására szakosodott - fő terméke a hering.
- Egy híd kapcsolja össze a szárazfölddel
Tromsø régen és ma
S most, a földrajz, az adatok és az ipar megemlítése után tekintsünk bele a kicsit érdekesebb dolgokba is:
A XIX. század végére fontos kereskedelmi központtá vált, de még számos más központjaként emlegethetjük. A távoli sarkvidéki civilizáció központjaként Észak Párizsának nevezték a XIX. században. A Grönlandtól (Novaja Zemlja) húzódó területekre igyekvő vadászexpedíciók, valamint sarkvidéki kutatócsoportok bázisaként működött.
1944-ben brit bombázók kereszttüzében erre süllyedt el a német Tripitz páncélos, és a II. világháború idején rövid ideig itt volt a norvég kormány székhelye.
A XIX. század végére fontos kereskedelmi központtá vált, de még számos más központjaként emlegethetjük. A távoli sarkvidéki civilizáció központjaként Észak Párizsának nevezték a XIX. században. A Grönlandtól (Novaja Zemlja) húzódó területekre igyekvő vadászexpedíciók, valamint sarkvidéki kutatócsoportok bázisaként működött.
1944-ben brit bombázók kereszttüzében erre süllyedt el a német Tripitz páncélos, és a II. világháború idején rövid ideig itt volt a norvég kormány székhelye.
Napjainkban Tromsø kikötőjéből látják el az Északi sarki-expedíciókat, a várost az Arktisz Kapujaként is emlegetik. A városkában lapp kutató központ, Norvég Sarkkutató Intézet, meteorológiai intézet, egyetemi és földtani obszervatórium, Sarkkutatási Múzeum, Észak-Norvégia Művészeti Múzeum, Egyetemi Múzeum működik, de még muszáj megemlíteni két másik fontos tudományos intézetet, amelyek engem leginkább lázba hoznak, a Planetáriumot és a sarki fény tanulmányozásával foglalkozó intézetet.
Legészakibb, legészakibb és legészakibb
Viszont akinek elege van a központokból és múzeumokból, annak sem kell aggódnia. A tudományt elkerülve is lehet turistáskodni. Aki az építészet csodáiban leli örömét, azok bátran felkereshetik az ország egyik legnagyobb faépítményét, az 1861-ben épült régi székesegyházat, a modern Ishavskatedralen nevű Jeges-tengeri székesegyházat, amit 1965-ben építettek. Azon személyeket viszont, akiket nem kötnek le a templomok, a műemlék faházak várják, amik a 18. század végéről, illetve a 19. század elejéről maradtak meg a 21. századnak.
Akiket a természet és a szabad levegő vonz, azoknak sem kell aggódnia, mivel a város rendelkezik botanikus kerttel, bájos halászfalvakkal, vízesésekkel, és a városközponttól öt percnyi sétára található a Polaria is, melynek épülete a jégtáblákat hivatott szimbolizálni, belülről pedig egy teljesen másik világba csöppenhetünk. Polaria a világ legészakibb akváriuma, ami 1998-ban nyitotta meg kapuit a nagyérdemű előtt.
Tromsøben majdnem minden büszkén viselheti a fenti jelzőt. A katedrális, az akvárium és 1968 óta az egyetemük is. Igen, ide megyünk, a világ legészakibb egyetemére. S mielőtt még valaki újból azon kezdene tanakodni, hogy milyen oktatás folyhat egy ilyen helyen, elárulom, az Universitetet i Tromsø a világranglistán 338. helyen áll, a szegedi 545.
Bár már fogalmam sincs, ugyanis, ahány honlapot megnéztem annyi különböző számot találtam mindkét egyetemre. Szóval az itteni információkat a webometrics honlapjáról szereztem, és elnézést, ha azóta frissültek az adatok.
S aztán amikor az ember már azt hinné, hogy minden legészakibb szóval kezdődő rangot lestoppolt magának a város, elárulom, hogy nem. Maradt még, mégpedig a sörfőzde. Itt található a világ legészakabbra fekvő sörfőzdéje is, a Mack Øbryggeri.
S mi kell még a sörhöz? Persze, hogy legalább egy fesztivál!
A városnak amúgy is nagy az éjszakai élete, szóval az, hogy fesztiválokat is szerveznek igazán nem meglepő. Iden kerül megrendezésre a 14. Insomnia fesztivál, ami a techno zene kedvelőit gyűjti össze. Nemzetközi Film Fesztiválnak is helyet ad, de van még Bukta Festival (rock) és bármilyen hihetetlen is, de No siesta, fiesta! néven futó Latin-Amerika Fesztivál is. Mindez még csak ízelítő volt, a 2014-es tromsøi sakkolimpiáról pedig talán máskor esik szó.
A városnak amúgy is nagy az éjszakai élete, szóval az, hogy fesztiválokat is szerveznek igazán nem meglepő. Iden kerül megrendezésre a 14. Insomnia fesztivál, ami a techno zene kedvelőit gyűjti össze. Nemzetközi Film Fesztiválnak is helyet ad, de van még Bukta Festival (rock) és bármilyen hihetetlen is, de No siesta, fiesta! néven futó Latin-Amerika Fesztivál is. Mindez még csak ízelítő volt, a 2014-es tromsøi sakkolimpiáról pedig talán máskor esik szó.
Források:
(mert a wikipédiát tiszta szívből gyűlölöm)
Britannica Hungarica 18.
Világjárók lexikona - Readers Digest
Európa A-tól Z-ig, képes enciklopédia - readers digest
Britannica Hungarica 18.
Világjárók lexikona - Readers Digest
Európa A-tól Z-ig, képes enciklopédia - readers digest